PÓTOLHATATLAN ÉRTÉK VAGY A GYEREKEID SZÁMÁRA!
EZT SOHA NE FELEDD!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cumizás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cumizás. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. szeptember 20., vasárnap

Cumiszakirodalom kommentár nélkül 6. / Jo Frost

Jo Frost

A KISGYEREKKOR
nagy kérdései

Szíved csücske
Mindig előre
"Nagy gond, ha nem engeded továbblépni a gyerekedet a fejlődésben. Különösen az utóbbi években tapasztalom, hogy a szülők nem tanítják meg a gyerekeknek az alapkészségeket a megfelelő időben. Akadályozzák a gyerekek fejlődését, mert tovább etetik őket, tovább kapnak cumisüveget, és tovább tologatják őket babakocsiban, mint régen. A szülők szó szerint megnyújtják a csecsemőkort azzal, hogy mindent megcsinálnak a gyerekeik helyett. Még ötéves gyerekeket is láttam csőrös pohárból inni.
És nehogy valaki azzal jöjjön nekem, hogy egy két- vagy hároméves gyereknek cumira van szüksége! A cumi arra való, hogy segítsen a csecsemőnek elaludni, nem arra, hogy befogjuk vele a gyerek száját. Gátolja a beszédfejlődést, és a fogaknak sem tesz jót. Ha a gyereked még mindig cumizik, azonnal vesd be a "cumitündér" módszert (lásd lent). Nagyon hatékony. Az egyik kislány, akinek a szülei ezt a módszert követték, néhány héttel később talált egy cumit a szék alatt. Ahelyett, hogy azonnal a szájába dugta volna, szaladt az anyukájához, hogy van még egy cumi, amit el kell küldeni a cumitündérnek. 
Senkinek nem jó, ha a gyerek nem sajátítja el időben az alapkészségeket. A gyerek nem fejlődik úgy, ahogy kellene, a szülők pedig kapnak egy olyan gyereket, aki képtelen leválni róluk! Ráadásul az apróság frusztrált és türelmetlen lesz, mert ő szeretne tanulni. És végül: ezzel a hozzáállással lustaságra tanítod a csemetédet, mert az tanulja meg, hogy jobb, ha inkább nem is foglalkozik semmivel. 
 


A cumitündér módszer

"1.   Beszéljétek meg, hogy holnap jön a cumitündér, és elviszi a cumit, s magyarázd el azt is, hogy miért. A szülők a legváltozatosabb okokat szokták kitalálni, ilyesmiket, hogy "már nagylány vagy", "odaadja a kisbabáknak" stb. Legyen a magyarázat rövid és kedves (más szóval ne kezdj el arról papolni, hogy előre fognak állni a fogai, és kész vagyont kell majd a fogszabályzásra költeni, mert azt a gyerekek nem értik).
2.   Szedjétek össze együtt az összes cumit, és tegyétek bele őket egy ajándékzsacskóba.
3.   Akasszátok a zacskót a kilincsre, vagy tegyétek jól látható helyre a nappaliban.
4.   Írjatok levélkét, amelyben megkéritek a tündért, hogy vigye el a cumikat.
5.   Amikor a gyerek alszik, fogd a zacskót, és dobj ki minden cumit az utcai kukába (semmiképpen se hagyj meg egyet sem).
6.   Tegyél egy apró ajándékot a zacskóba.
7.   Ha lehet, szórj szét néhány színes madártollat vagy egy kis csillámport a zacskó körül, hogy elhiggye, tényleg ott járt a cumitündér."

Forrás: Jo Frost. A kisgyerekkor nagy kérdései 71-72. o.

Ha tetszett a cikk és kíváncsi vagy én milyen módszerrel szoktattam le a gyerekeimet a cumiról, iratkozz fel a blogértesítőre FENT, illetve like-old a MAMASuli facebook oldalát!
Hamarosan jelentkezem!


2015. május 15., péntek

Cumiszakirodalom kommentár nélkül 3. / Ranschburg Jenő

Dr. Ranschburg Jenő

SZÜLŐK KÖNYVE

Hétköznapok az első három évben
A cumi

"Bevallom, hosszú évekig megrögzött ellensége voltam a gumicuminak. Sok szülő kérdezte már tőlem, hogyan szoktathatná le másfél- kétesztendős gyermekét a cumizásról: "Mindent megpróbáltam már, de a gyerek kétségbeesetten ragaszkodik hozzá" - mondták a mamák, szinte egybehangzóan. Ilyenkor soha nem tudtam megtagadni magamtól ezt a - kicsit talán kárörvendő - mondatot: - Nem kellett volna rászoktatni a gyereket, most nem lenne semmi gond. - Tudom, hogy ennek a tanácsnak akkor már semmi értelme sem volt, de azért - lehet, hogy csak magamat mentettem? - nem éreztem puszta rosszmájúságnak: a következő gyereknél még hasznát veheti a szülő - gondoltam.
Ma inkább úgy gondolom: a cumi semmivel sem rosszabb (vagy semmivel sem jobb) más lehetőségeknél, melyek a fáradt, kimerült - vagy éppen túlságosan is izgatott - gyermek nyugalmát szolgálják. Az alábbiakban megpróbálom megmagyarázni, miért haragudtam a cumira, és miért változott meg a véleményem.

Említettem már, hogy a csecsemőkorban a száj a gyerek vezető érzékszerve (a pszichológiában orális periódusnak nevezik ezt az időszakot), a szopóreflex bármikor felébreszthető, és kielégítésre vár. Éppen ezért a cumi könnyen válhat a csecsemő kábítószerének egyikévé: ha a gyerek sír, hangos, nyugtalan, a szülőnek nem kell keresnie a keserűség okát, egyszerűen a gyerek szájába nyomja a cumit, és ezzel valóban sikerül elhallgattatnia őt. Mi sem természetesebb annál, hogy a csecsemő gyorsan rászokik, hiszen a cumi felébreszt és nyomban ki is elégít egyfajta szükségletet, ami némiképpen enyhíti azt a hiányt, amit egy másik szükséglet (ami a gyerek nyugtalanságát, sírását kiváltotta) kielégítetlensége okoz. A szülőnek - bár tudom, hogy időnként ez egyáltalán nem könnyű dolog - meg kell keresnie a sírás, nyugtalanság okát, és az ok megszüntetésével kell megbékítenie a gyermekét. Meg kell néznie, nem éhes-e, nincsenek-e fájdalmai (például a pelenkatartalom csípése vagy a guminadrág szorítása gyakran okoz fájdalmat a gyereknek), nem vágyik-e anyja ölébe - mindezt ideig-óráig helyettesíthetjük cumival, de ezzel rosszat teszünk. Véleményem szerint a szülő, amikor gondolkodás nélkül síró gyermeke szájába teszi a cumit, hasonló hibát követ el, mint az orvos, aki azonnal morfiumot ír fel a fájdalomra panaszkodó betegének; ezzel a tünetet megszünteti ugyan, de a betegséget nem gyógyítja meg! A hasonlatot tovább is vihetjük: ha a gyerek rászokott a cumira, éppen olyan nehéz leszokni róla, mint bármilyen más kábítószerről. (Ráadásul a cumi a gyerek szopóreflexét is megzavarhatja - hiszen egészen más szívási technikát kell alkalmaznia, mint a mellből szopás esetében -, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyerek kevesebbet eszik, sőt az anya tejelválasztása megcsappanásához is.)
A leszoktatás során a szülő nem vonhatja meg egyik pillanatról a másikra a cumit gyermekétől (és különösképpen nem szabad a cumi szopókáját szappannal vagy más, undort keltő anyaggal bevonni abból a célból, hogy a gyereknek elmenjen a kedve a cumizástól), hanem lassan, fokozatosan kell azt megtennie a gyerek figyelmének elterelésére, érdeklődésének más eszközökkel való felkeltésére törekedve.
Pszichológiai vizsgálatok igazolják (amit egyébként minden, gyermekére figyelő szülő is észrevesz), hogy a cumi hatására a csecsemő "befelé fordul", vagyis érdeklődése cumizás közben határozottan csökken a külvilág iránt.
A mértéktelenül cumizó csecsemők intellektuális, értelmi fejlődése tehát lassúbb, mint azoké, akik nem használják ezt a "kábítószert". Bizonyára felfigyeltek az előző mondatban szereplő "mértéktelenül" szóra. Hát igen, mértékkel kell alkalmazni a cumit, ami adott esetben azt jelenti, hogy a szülő nem békecsináló csodaszerként használja, hanem csak meghatározott helyzetekben (például, ha nehezen alszik el, semmiképpen sem lehet megnyugtatni, beteg vagy éppen kórházban kell hagyni őt), és emellett - a harmonikus szülő-gyermek kapcsolatot is beleértve - igyekszik kielégíteni a csecsemő biológiai szükségleteit. Persze ha a szülő valóban törekszik a mérték betartására, sokkal egyszerűbb, és szerintem hasznosabb is, ha az egész kérdést gyermekére bízza, aki orális igényeinek betöltésére - cumi hiányában - feltétlenül megtalálja az ujját..."

Forrás: Ransburg Jenő Szülők könyve, 142-144. o.

Ha tetszett a cikk és kíváncsi vagy a folytatásra, iratkozz fel a blogértesítőre FENT, illetve like-old a MAMASuli facebook oldalát!
Hamarosan további cumiszakirodalommal jelentkezem!

2015. február 14., szombat

Cumiszakirodalom kommentár nélkül 2. / Suttogó

Tracy Hogg

A SUTTOGÓ TITKAI II.


Az a fránya cumi!

...
"Nem vagyok esküdt ellensége a cuminak. Sőt javaslom a három hónaposnál fiatalabb csecsemők számára, mert náluk a legerősebb a szopóreflex. Az ilyen korú csecsemő még nem ura a kezének, a cumitól viszont megkaphatja azt az orális ingert, amire annyira vágyik.
...
Tapasztalatom szerint néha maguk a szülők nyújtják el a gyerek függőségét. Egész nap cumiztatják, hogy megnyugodjon, vagy ami még rosszabb, elhallgasson, ami persze egyáltalán nem segíti abban, hogy megtanulja önmagát megnyugtatni. Egy Josie nevű anyuka elpanaszolta, hogy "Scooter nem engedi, hogy elvegyem a cumiját". Azt javasoltam neki, és más szülőknek is azt javaslom, hogy nézzen magába. Végtére is, ő adja a cumit Scooternek, ő uralkodik a cumi fölött.
"A cumit mindenhová magammal viszem, még akkor is, ha nem kéri," vallotta be Josie. Röviden szólva: a cumi Josie mankója volt, nem Scooteré.
Mágikus tulajdonságokkal ruházta fel: A cumi elnémítja a gyerekemet. Ha van cumi, bárhol el tud aludni. Nem hisztizik nyilvános helyen. Pedig ez nemcsak hogy illúzió, de mivel abban a pillanatban előkapja a cumit, hogy Scooter nyűglődni kezd, a gyerek kifejezni sem tudja magát - Josie nem hallgatja meg.
...
Minél tovább halogatja valamilyen önmegnyugtató módszer kialakítását, ami a gyerek önállósodását is segítené, annál nehezebb lesz megszabadulni attól a fránya cumitól.
...



Leszokás a cumiról: két módszer

Minél idősebb a gyerek, annál nehezebb leszoktatni a cumizásról, akármelyik módszer mellett dönt is. Mindenesetre mielőtt próbálkozik vele, barátkoztassa meg a gyereket valamilyen vigasztárggyal. Ha már ragaszkodik valamilyen állatkához, játékhoz  vagy más tárgyhoz, talán önként megválik a cumijától.

Fokozatos elválasztás.

Eleinte csak nappal vegye el tőle. Három napon keresztül engedje, hogy napközben cumival aludjon el, de amint elaludt, vegye ki a szájából. Újabb három napon át aztán már alváshoz se adja oda. (Feltételezem,, hogy már van vigasztárgya.) Egyszerűen mondja azt: "Már nem cumival alszunk." Ha sír, vigasztalja meg, de cumi nélkül. Adja oda a vigasztárgyát, ölelje meg, simogassa, hogy tudja, Ön mellette van, és mondja azt: "Semmi baj, kis szívem. Most már alhatsz."
Ha napközben már cumi nélkül alszik - nyolc hónaposnál fiatalabb csecsemőnek ehhez rendszerint körülbelül egy hét kell; idősebb gyereknek több idő -, csinálja ugyanezt este. Eleinte cumival aludjon el, aztán vegye el tőle. Lehet, hogy éjszaka felébred, és sírva keresi - alighanem eddig is ezt csinálta. Ne beszéljen hozzá, inkább simogatással nyugtassa meg, és adja a kezébe a vigasztárgyát. Ne adja vissza a cumit, és ne éreztesse vele, hogy sajnálja. Elvégre jót akar neki: arra tanítja, hogy önállóan el tudjon aludni.

Volt, nincs.

A hirtelen megvonást nem javaslom egyévesnél fiatalabb gyerekeknél, mert még nem értik, hogy valami egyszer csak köddé válik. Az ennél idősebb gyerekeknek viszont sokszor nem is jelent gondot a cumi eltűnése, főleg akkor, ha rájönnek, hogy egyszerűen nem létezik többé. Egy anyuka azt mondta a kislányának: "Ajjaj, a cumi elment."
"Hova elment?", kérdezte a kislány.
"A kukába", felelte vidáman az anyuka.
A kislány talán azt sem tudta, mi az a kuka, de tudomásul vette a cumi sorsának alakulását, és az élet ment tovább. Van gyerek, aki egy órát sír utána, de azután örökre megfeledkezik róla. Más még többször kéri, nyugtalan, de néhány napnál tovább ez sem szokott tartani. A huszonkét hónapos Ricky például teljesen kikelt magából, amikor egy napon az apukája közölte vele: "Nincs cumi. Árt a fogadnak." Rickyt egyáltalán nem érdekelte, mi lesz a fogaival. Sírt és sírt, de apukát, becsületére legyen mondva, nem hatották meg a könnyek. Nem sajnálkozott: "Szegény Ricky. Nincs cumija."

Vegyes módszer.

Némely szülők kombinálják a fokozatos elválasztást és a "volt, nincs" módszert. Marissa úgy szoktatta le a tizenegy hónapos Iant, hogy kitalált egy ébredési rituálét. Minden reggel megölelte a fiát, és kinyújtotta a kezét: "Add ide Anyának a cumidat." Ian minden további nélkül engedelmeskedett. De egy hónapig még cumival aludt. Marissa megfigyelte éjszakánként, és látta, hogy Ian álmát nem zavarja a cumi hiánya, hiszen nem ébredt föl, ha kicsúszott a szájából. Úgyhogy egy este bejelentette: "Nincs cumi. Nagyfiú vagy." És ezzel el volt intézve.

Bármelyik módszert választhatja, de legyen realista. Elvégre a cumi megtagadása "elvonási tüneteket" okozhat. Tartson ki. Számítson rá, hogy gyermeke néhány éjszaka még sírni fog. Idővel javulni fog a helyzet. És a cumiról való leszokás története hamarosan bevonul a családi legendák közé."

A fenti idézetek a könyv 301-305. oldalain találhatók.

Mi a véleményetek használathatóak a fent említett módszerek? Írd meg egyetértesz-e Tray-vel!

Ha tetszett a cikk iratkozz fel a hírlevélre FENT, illetve like-old a MAMASuli facebook oldalát!
Hamarosan további cumiszakirodalommal jelentkezem!