PÓTOLHATATLAN ÉRTÉK VAGY A GYEREKEID SZÁMÁRA!
EZT SOHA NE FELEDD!

2011. április 13., szerda

Doktor úr

Kislányom 6 hetes.

Egy kismama különleges kapcsolatba kerül az orvosával. Vadidegen, fél is tőle, mégis a legfőbb bizalmasa, aki tudja, érti minden titkát. Nem az apja, nem barátja, nem is az istene, nem is a kedvese. Mégis mindez egy személyben. Ezek valami furcsa keveréke. Valaki, aki fontos személy, pedig alig van szerepe a nő életében. A legfontosabb senki, a nélkülözhetetlen statiszta.
Egy kismamás könyvben olvastam hasonlókat és nevettem rajta. Ugyan már!
De a szülés után én is meglepően sokszor gondoltam meleg szeretettel a dokimra. Felidéztem hogyan biztatott, hogyan teremtett biztonságos zugot a rideg szülőszobából, hogyan tette a dolgát, szerényen, de magabiztosan. Hogy irányított finoman, milyen lelkiismeretes volt és gondoskodó. Hogyan bátorított, hogy fogjam meg a baba fejét, mikor épp bújt ki. Hogyan vette rá a férjemet, hogy minden húzódozása ellenére mégis elvágja a köldökzsinórt...
Valóban nem mindennapi a kapcsolatunk. Talán ezért is vokt, hogy bár annyi mindent szerettem volna mondani neki egy hang sem jött ki a torkomon, csak sután odaadtam neki az ajándékcsomagunkat és félszegen odébb álltam. Még az utcán is lángolt az arcom. Kár, hogy megkukultam, remélem, azért sejti milyen hálasak vagyunk. Remélem szereti a hivatását, remélem nem fásul bele. Mennyi, mennyi gyermeknek segít a világra jönni. Áldja meg ezért a Jóisten.



Lábjegyzet: A 6 hetes kontrollon minden rendben találhatott. Mehet a házas élet. Te jó ég! Mi van?