PÓTOLHATATLAN ÉRTÉK VAGY A GYEREKEID SZÁMÁRA!
EZT SOHA NE FELEDD!

Kéred az e-magazint? Ide írd az e-mail címed:

2014. június 16., hétfő

Pillanatkép a jövőből

Kislányom 3,5, kisfiam 1 éves.

Három kisgyerek játszik a játszótéren. Három kis szöszke buksi. Három ember, három formálódó jellem, három különböző lélek. Most békésen játszanak, nincs civódás, semmi harc. Szusszanok is egy kicsit a padon. És ahogy így elnézem őket, büszkeség tölti el a szívem: az én gyerekeim. Úgy követnek mindenhova, mint a kiscsibék a tyúkanyót. Törődnek is ők azzal, hogy nincs mindegyikőjüknek saját szobája. Örülnek egymásnak, hajba kapnak, játszanak. Ahogy ez már csak lenni szokott, testvérek között.



Csak egy pillanatkép a jövőből. Hogy megvalósul-e valaha, nem tudom. Nincs bejárásom Isten tervező irodájába. De azt érzem, hogy a vágy már megfogant bennem a kistestvér után. Már úgy nézem az eladó lakásokat, már úgy számolom az éveimet, a ciklusomat. És mikor a múlt hónapban meglepően sokat késett, őszintén csalódott voltam, amikor negatív lett a teszt. Pedig még nem tervezzük és extra durva kihívás lenne két ilyen rosszcsont mellett, hiszen a pici még csak most múlt egy éves. Jaj, mi lett volna vele... Nem, most még nem akarom. Igazság szerint megkönnyebbültem.
De mégis, mégis... valami ködös melankólia fogott el, ahogy párologtak el a reményeim, hogy újra kismama leszek. De talán még megadatik. Talán még közel sincs vége a történetnek. Ki tudja?
Isten tudja. Talán...